2012. december 18., kedd

m21 - marketing vitaanyag_01


marketing és kommunikáció, PR                                         2012. május                                              munkaanyag
 
Azt hiszem, nem járok messze a valóságtól, miszerint erről a fogalomkörről más- és mást gondolunk, mások az elvárásaink… Az alábbiakban megpróbálom néhány gondolat erejéig körvonalazni az elképzeléseimet fenti fogalmak köré építve, melyek lehet, hogy néhol triviálisnak, néhol vitathatónak tűnnek, mindezt azonban csakis építő jelleggel – hozzátéve, hogy nem ez, azaz nem a marketing, PR, az elsődleges professzióm.

Véleményem szerint a marketing a programok, a programstruktúra tudatos felépítésével, tervezésével kezdődik. Nyilvánvaló, hogy ebben is nagy szerepe lehet a „véletlennek”, az improvizációnak, a szerencsének – pl. bármikor jöhet egy jó ötlet, egy „beeső” kiállító, egy betölteni szükséges „lyuk” a programtervben -, ám ez nem képezheti egy intézmény stabil működésének az alapját.

A marketing – bár nem vagyok túl autentikus ez ügyben – egyik alapvető terminusa, a termék/ márka/brand pozicionálása.
A kiállítóhelyet, a galériát pozicionálni kell szakmailag és mozgásterét tekintve egyaránt.


I. Az intézmény pozicionálása

A pozicionálás és a programstruktúra tudatos felépítése alatt több dolgot kell érteni:

- tematizált, vállalt és nyilvános koncepción alapuló működés
Ezen valójában a galéria egyfajta küldetésnyilatkozatát, statementjét értem: világosan megfogalmazott célok, prioritások, funkciók egyfajta küldetés-nyilatkozatban meghatározva. Ez szakmailag számon is kérhető.
A kortárs művészet mely tendenciáit akarjuk felvállalni, közvetíteni, kanonizálni; a programok ívét ekként kell kialakítani – ami természetesen nem jelenti azt, hogy ettől eltérő profil nem kaphat helyet…

Ehhez kapcsolódóan egyfajta szellemi műhely kialakítását kell ösztönözni, elősegíteni, mely években mérhető…

Itt még a név megváltoztatásának a lehetőségét sem vetném el…
Az „m21” elég semleges, a „Pécsi Galéria” mint intézmény – sajna - nem létezik…
Ugyanakkor a különböző kiállítótereket is tematikailag súlyozni, identifikálni kell.


Kiemelt programok meghatározása
az éves programstruktúrán belül ki kell alakítani két-három-négy, nagyobb volumenű rendezvényt (kiállítás és a hozzá kapcsolódó események), mely úgymond húzó-névként pozícionálja a galériát.

- ilyen lehet egy két-háromévente megrendezendő nagyrendezvény
én itt egy (biennálé) triennálé rendszerben megvalósuló, kelet-közép európai mozgásterű eseményre gondolok

- egyes életmű-kiállítások
Tolvaly, Valkó, (…)-típusú  retrospektívok
(itt a kontextusba helyezésre kellene helyezni a hangsúlyt – s adott esetben utaztathatóvá tenni ezeket)
Bosch+Bosch (Basch Edit, Krekovics István, Magyar Zoltán, Szalma László, Szombathy Bálint, Slobodan Tomanović, …) - ez intenzívebb előkészítést igényelne, ám ennek kapcsán a délvidékkel lehetne plusz foglalkozni

- nemzetközi együttműködések
 vendégkiállítások, utazó-kiállítások - lehetőleg „csomagban”…

- „sztár-kiállítók”
itt ötletelni lehet, s mit bír el a pénztárca…
pl. Marina Abramovic ebben a régióban viszonylag jól értelmezhető – csak gondolom méregdrága… egy kört minden esetre megérne…
de itt akár olyan tematikus kiállítások/válogatások is megjelenhetnének, melyek viszonylag könnyen fogyaszthatóak (pl pop-art, kinetikus-művészet, …)
de ilyennek gondolnám a Bódy Gábor kiállítást is – amit nemzetközivé is lehet tenni, sőt, aktualizálni (párhuzamban pl. a zágrábi Galeta Lászlóval)
- de ide sorolnám a pécsi művészeti díj „versenyt” is (röviden: négy kiállító közül zsűri választaná ki a díj nyertesét; a díj sokkal inkább fiataloknak szólna…)
magyarok (a velencei) biennálén – válogatás (akár 2-3 művészt/kiállítót egyszerre)

- vmely koncepció mentén létrejövő kiállítás
ezek olyan, elméleti munkát is igénylő kiállítások lehetnének, melyek vmely társadalmi/művészeti kérdést járnak körül
pl. tipikusan ilyenné kellene formálni a Mindennapi/hétköznapi nacionalizmusok programot,
de lehetne akár a videó- és médiaművészet, popkultúra-képzőművészet, irodalom-képzőművészet, zene-képzőművészet, animáció-képzőművészet kategóriákban is gondolkodni

ide lásd még:

helyi-, hazai- és nemzetközi szakmai kapcsolatok, kapcsolatrendszerek

nemzetközi board
hallatlanul fontos lenne egy informális együttműködő hálózat kialakítása, a meglévő és egyes célzott kapcsolatok alapján
előnyök: kölcsönös együttműködések, programok egyeztetése, eseti programcserék, szakmai-pályázati együttműködések, információcserék

a board lehetséges tagjai:
itt most nem nevesítenék…


hazai szakmai kapcsolatok
fel kell élénkíteni a kortárs művészeti hálózat elképzelést;
partneri viszonyt kell kialakítani a meglévő intézményekkel, szakmai kezdeményezésekkel, szervezetekkel. A meglévő munka folytatása, kiegészítése

i) Műcsarnok?, Ludwig, Modem, Székesfehérvár, Győr, Dunaújváros, Paks, Veszprém, Kiscelli, JPM(…)
ii) magángyűjtők, kereskedelmi galériák (ilyen szereplő pl. most a Várfok Galéria)
iii) civil alapú kezdeményezések: C3, VideoSpace, Trafó, artportal, tranzitblog, FKSE, KIBU, (…)
__________
iv) oktatási, felsőoktatási intézmények:
PTE MK, MOME, MKE, Soproni E., Kommunikációs Főiskola, Kaposvári E. (…)
(ez más szempontból is fontos lehet: pl. workshopok, alkotótelep szervezése esetén – a Zsöknél is lehetnek esetlegesen alkotótelepi tervek…)

nemzetközi kapcsolatok

régiós intézmények

feltétlenül szükségesnek gondolom a meghatározó régiós kiállítóhelyekkel történő hivatalos kapcsolatfelvételt és kapcsolattartást
Kunsthalle Graz
/Ars Electronica Linz/
Sarajevo – Art Winterfest (ez a negyednek is fontos lenne!!!, hiszen sok szempontból is fontos kapcsolatként lehetne/kellene kezelni. A „Balkán Kapuja” koncepciót összművészeti szinten kellene újraéleszteni, valszeg más cím alatt… Ez egy olyan nemzetközi fesztivál, amelynek a kapcsolatrendszerét messzemenően tudnánk hasznosítani…)

- Arad - a Pécsi Galéria kapcsolatát kell továbbépíteni, fejleszteni
pl.: Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér, Sepsiszentgyörgy – ez egy új kiállítóhely (Kispál Attila), de erre alapozva terveznek egy kortárs művészeti centrumot is már…
- Eszék – a Pécsi Galéria kapcsolatát kell továbbépíteni, fejleszteni
- Ljubljana
- Maribor
- Újvidék – kuda.org
(Interspace, Szófia)


további, létező, ill. potenciális partnerek
Ostrale Dresden
Bunkier Sztuki, Krakkó
Space, Pozsony
MONA Poznan
- - - -
München
Bécs
topográfiai pozícionálás
itt is szükséges egyfajta stratégia kialakítása
európai mozgástér:
„Balkán kapuja”
Alpok-Adria
észak-dél tengely: V4-ek, ex-jugoszláv, olasz
kelet-nyugat tengely: török-német-(…)
transzregionális kapcsolatok: holland, skandináv, francia, etc

kitekintések:
poszt-szovjet, Kína, Korea, (afro), …

testvérvárosi kapcsolatok





rezidens program
ezt nem részletezném itt bővebben…
- művész-, ill. kurátori program
- kapcsolati stratégia (elsősorban intézményekkel)
- együttműködés
- nemzetközi rendszer-konform
- saját gyűjtemény
- a születő munkákból rendszeres kiállítások
- pályázati rendszerbe csatolható (pl. Unesco-Ashberg)


-kultúrfővárosi vonal
erre külön energiát kell fektetni, hogy az elkövetkező években a képzőművészet hangsúlyosabb szerepet vállaljon az egyes országok programkínálatában. Az előkészítés szerepét, feladatát kell jobban kontrollálni – Szalay Tamásnál!


II. Működésre vonatkozó szempontok

- kiszámítható működés
A definiált célok és tevékenységek megvalósításának elemei. A kiállítási programok, az erre épülő közönségprogramok, egyéb szakmai események nem biztosíthatóak csak pályázati, s egyéb esetleges forrásból, ill. ezek a működést bizonytalanítják el.
Ám vélhetően eleve instabil feltételekre kell felkészülni…


- időfaktor
a tervezhetőség egyik lényegi feltétele a megfelelő időtávlatban való gondolkodás. A kiállítási és egyéb szakmai programok előkészítése több tényező függvénye:
- szakmai munka: megelőlegező kutatások, kurátori munkálatok, utazó/konzerv kiállítások más- más előkészítési időintervallumban zajlanak
- egyeztetések: a kiállítás- és egyéb programok konkrét megvalósítását célzó munkák (…)
- finanszírozási feltételek megteremtése (minimális, ill. maximális keretben)


stratégia és cselekvési terv
A küldetéshez igazodó megvalósítási cselekvéssor, ahol mind az intézményi együttműködések, a forrás-teremtés, a pályázati aktivitás, valamint a funkciók, feladatok meghatározása és megvalósítása szinte tervszerűen zajlik.


források tervezhetősége
ebből a szempontból – ismerve a kultúra- és művészetfinanszírozás aktuális viszonyait – leginkább sérülékeny
Gyakori probléma, hogy nem a lehetőségekhez megfelelő támogatás áll rendelkezésre (ld. pl a magyar pályázati rendszert)
A másik kérdés itt is, hogy a Zsolnay mennyi szabad teret enged az önálló pályázásra, ill. esetlegesen a Közelítés mennyiben tud ebben szerepet vállalni.
A Zsolnay várhatóan komoly adminisztrációs megkötést, s esetlegesen adminisztratív elvonást is jelent, ugyanakkor az elszámolásban rá lehet terhelni jó pár feladatot.

pályázatok:
NKA: éves szinten 3-4 M, ill nagykiállításra 6-8-10 M
Kultúra 2007 – 3 éves programra lenne érdemes rástartolni (50-200.000 EU)
az EU Kulturális Főigazgatóságának vannak egyéb pályázatai is – hasonló nagyságrendben
Támop – kiírások szerint képzési, foglalkoztatási, pedagógiai programokra (5-60 M Ft között /2 év)
egyéb pályázatok ()

követségek támogatásai:
Goethe Inst, Japán Nagyk., British Council, Lengyel Intézet, Koerai, Kínai N., Orosz, …
programokhoz igazítva

egyéb külföldi alapok (ez nagyobb előkészítést igényel, speciális programokra)
OSI, Modrian Found, Pro Helvetia, Unesco-Ashberg, …


PR
- közönségkapcsolatok
a közönségkapcsolatok alapja kell legyen a művészetpedagógiai program
generációk szerint tematizálva
foglalkoztatók, visszatérésre ösztönző, „odaszoktató” események

szakmai kapcsolatok
rendszeres, a fenti prioritások szerint tagolt kapcsolattartás, események szervezése

egyéb ötlet:
pártolói kártya
helyi-regionális szakmai/vállalkozói/intézményi, műpártoló, műgyűjtőközeg
pl. éves 25 e Ft – ehhez mért kiváltságok, vip események
(termékben, szolgáltatásban is beszámítható…)
ez mondjuk 40-50 főnél már jelentősebb összeg lehet (milkó körül) pl. egy kisebb katalógus ára

szakmai közeg
pl. éves verseny a pécsi képzőművészeti díjhoz kötve
(a díj kiválasztásának módját kell megváltoztatni – vagyis a díj feletti rendelkezést kell elérni)
- ehhez időzítve szakmai rendezvények, éves találkozók (pl. juniális)
  aktuális problémák kibeszélésének a fóruma (szelep)



sajtó, nyilvánosság
el kell érni az attitűdváltást a helyi sajtóban
vannak pozitív tendenciák – ilovepécs, pécsi hírek, pécstv –
rendszeres híradások kellenek eseményekről, művészportrék, művészeti kategóriákat-fogalmakat kell becsempészni

bulvárosodás kategóriái: ide (sajna) média-specifikus információkat, híreket kell mozgásba hozni: sikerek, botrányok, pénz, extrém, újdonság,  szex (…)



művészetkritika
- ami az egyik legfontosabb s egyben legnagyobb kihívás, a kritikai élet újraélesztése
pl. kritikai pályázatok meghirdetése (akár belépőjegyekért, ha nincs pénz)
az echo kritikusi gárdájának felélesztése
- együttműködés a hazai szakmai műhelyekkel (folyóiratok, periodikák, egyetemi kutatóhelyek, tanszékek)
- Dunántúli Napló – vasárnapi szám: el kell érni itt a rendszeres megjelenést
- blog, video-blog életre keltése (akár az eozinhoz kapcsolódva)

rendszeressé kell tenni a pécsi eseményekről való jelenlétet az országos művészetkritikai, művészettel foglalkozó orgánumokban (Műértő, Balkon, ÚjMűvészet, Artmagazin, FlashArt, exindex, tranzitblog, ÉS, Jelenkor, Holmi, MNarancs, …)

nemzetközi folyóiratokban is meg kell tudnunk jelenni – ez programfüggő, ill. hirdetéseknél pénzfüggő

kiadói tevékenység
katalógusok – ehhez ragaszkodni kell. ha nem is minden kiállításhoz – bár ez lenne az ideális -, de legalább az önálló produkcióban megvalósultakhoz szükséges lenne.
Ezzel együtt – akár egyetemi együttműködésben – ösztönözni kell a művészeti-, művészetelméleti kutatásokat, és az ezekhez kapcsolódó publikációt, lehetőleg saját periodikák formájában (esszék, tanulmányok, fordítások).


hirdetés - reklám
a filharmonikusok jó példa arra, hogy „kevés” pénzből is lehet kulturális-művészeti tárgyú márkát/brandet építeni
Ezt a munkát csakis reklámcégekkel, megfelelő szakemberekkel közösen kell elvégezni.
A kérdés itt az, hogy lehet-e a Zsolnaytól önállóan építkezni …
az is kérdés, hogy mekkora önállóságot, önálló kommunikációs mozgásteret enged meg a Zsök a galéria számára


- (lehetséges) eszközök
kritikai/közösségi blog (lásd fentebb)
levelező lista – profilok szerint (sajtó, szakma, pártoló, közönség, intézmények)
postai címjegyzékek (profilok szerint)
Facebook – saját csoport(ok) létrehozása, FB-operátorral
bluetooth, mobil applikációk a negyeden, galérián belül
saját honlap megújítása és/vagy a zsn honlapon belüli önálló megjelenés
(én betennék egy-egy webkamerát is a termekbe…)
periodika: havonta/negyedévente a galéria programjairól (brosúra-szerűen)

saját dizájn
egységes megjelenés – nyomtatott és elektronikus felületeken egyaránt

egy korábbi javaslatom:
közterek - utcák, terek (...) -  elnevezése elhunyt, helyi neves művészekről, kulturális szakemberekről. Ez is közösség-, ill. szemléletformáló erő/lépés: Pierre Vasarely és a bauhauslerek mellett Martyn Ferenc, Gyarmathy Tihamér, Bocz Gyula, Dombay Győző, Ficzek Ferenc, Kígyós Sándor, Dombay Győző, Eck Imre, Jegenyés János, Bükkösdi László, Fürtös Ilona (…) nevét, emlékét méltán viselheti Pécsett köztér
belső PR/HR
a Zsökkel való kapcsolattartás szintjeit definiálni kell
a munkatársak szakmai kompetenciáit át kell nézni, esetenként újra kell hangolni
nagyobb hangsúlyt fektetnék a feladatmegosztásra, a többfunkciós munkakörökre
a munkatársak szakmai-képzési előmenetelét meg kell határozni, akár egyénekre szabva
a rendszeres, horizontális kapcsolattartás fórumait át kell nézni, esetlegesen új módozatokat kell kialakítani
(a magam részéről ajánlanám az ún. csapatépítő, az ismerkedést elősegítő „tréninget” – ami akár lehet szakmai tanulmányút is…)
törekedni – sőt, inkább ragaszkodni - kell a kurátori rendszerben létrejövő kiállításokhoz
törekedni kell a fiatal munkatársak képzésének, továbbképzésének tudatos tervezésére
el kell érni, hogy a galéria intézményére egyfajta szellemi műhelyként lehessen tekinteni, hivatkozni

jegy árképzés:
a jelenlegi 250Ft/500 Ft – szinte jelképes.
a jegyek ára akár kiállításokhoz mérten is változhat…

_______________________

szponzor-kérdés
lehet-e önálló mozgástér a negyeden belül???
eleve ismerős a terep: a szűkös mozgástér
mégis: fontos, hogy legyen egy állandó, lehetőleg stabil, kiszámítható szponzori kör (akár a fenti támogatói-körrel együtt)

A támogatói kör kialakítása alapfeladat kell, hogy legyen. Ez most is létezik, csak látens; ezt kell láthatóvá, klubszerűvé formálni.
(pl. műtárggyal is lehessen pártoló tag, támogató valaki…)

_______________________

várható intézményi átrendeződés: múzeumok városi kézbe kerülése (legitimáció, kompetencia, gazdasági-funkcionális átrendeződés)
ennek mindenképpen elébe kell menni, fel kell készülni rá…


2012. április 11., szerda

eddig tartott

Kedves Barátaim!

A március 22-i Közgyűlésen a Város hozott egy  olyan döntést , amely  hosszú időre meghatározhatja a Pécsi Kortárs Művészet   helyzetét . Tavaly  ennek voltak jelei (Kisgaléria -PBMT-Galéria - Közelítés Galéria bezárás), de nem hittem  illetve  nem hihette el senki sem ,hogy egy  ilyen több mint 3 évtizedes múlttal , hagyományokkal és  2012-2013-ra lebeszélt kiállítási tervvel rendelkező intézményt, mint a miénk, be lehet  zárni.
Az indokok között természetesen a legfőbb érv , mint mindig  a takarékosság és racionalizálás.
Hát??? No Comment!
2012.június 1-től tehát " ..................  megszűnik az idén 35 éves  Pécsi Galéria és Vizuális Művészeti Műhely, a Széchenyi téri kiállítóterem azonban továbbra is működik majd, immár azonban a ZSÖK égisze alatt. "
Mindenkinek köszönöm  az eddigi együttműködést, a  segítséget és a felénk irányuló  figyelmet, melyet mindig érezhettük itt Délen !
Baráti üdvözlettel
Gamus Árpád

2011. június 24., péntek

Védjük meg a művészet helyszíneit !!!



Pécsett a képzőművészet újabb helyszínnel lett szegényebb; jóllehet a Zsolnay Negyedben és Baranya megyei Múzeumnál is  "Nagy Kiállítóterek" nyíltak, a város több fontos kiállítóhelyet elvesztett. Januártól a Közelítés Művészeti Egyesület működtette HattyúHáz Kiállítóterem zárt be, mely közel tíz évig működött. Májusban a Pécs-Baranya Megyei Művészek Társasága Egyesület működtette Tűztorony Galéria is bezárt. Júniusban megszűnik a huszonhét éve működő Pécsi Kisgaléria is.

Sajnos, egy igen rossz tendenciáról beszélhetünk, nem csak helyi, de országos szinten egyaránt. Ezen jelenség okai közt egyaránt felfedezhetőek a gazdasági válság hatásai, a helyi beruházások nyomán létrejött financiális vákuum, de ugyanígy a kultúrpolitika "irányváltása", érzéketlensége a kortárs művészet vonatkozásában.




Pécs 2011-től a Kultúra Városaként határozza meg új önazonosságát. A nagy intézmények mellett a figyelem elterelődött a kisebb szervezetekről, intézményekről - melyek eddig is igen nehéz körülmények között működtek, s sorra zárnak be tradícionálissá vált helyeket. Pedig ezek támogatása létfontosságú lenne, s arányát tekintve nem is olyan horribilis összegekről van szó: a Pécsi Kisgaléria, a HattyúHáz, a Tűztorony Galéria együttes éves fenntartási költsége nem haladja meg a tíz millió forintot (miközben az új pécsi kulturális megaszervezet éves költségvetése milliárd fölötti nagyságrendű). Ez az összeg egy Pécsi Önkormányzatnak nem lehet akkora teher, mint az intézmények bezárása okozta presztízsveszteség. Nem beszélve az elvesztett munkahelyekről, programokról, szakmai-felületekről, a vizuális kultúra és a közművelődés elveszett esélyeiről.

Kérjük, kérünk, voksolj a kultúra, a művészet helyeinek megmaradása mellett !!!


Barátilag,

KME


2011. június 23., csütörtök

The Game Over!


Kedves  Művészek! Barátaim !

Amiben sokáig nem  hittem / hittünk, az sajnos bekövetkezik néhány héten belül, a  Pécsi Kisgaléria  bezárásra  kerül. A város vezetőivel folytatott korábbi személyes beszélgetésünk óta  már  látszott , hogy  baj lesz  , de a legutolsó pillanatig  hittem , hogy  nem történhet meg .
E  levelem megírásához  kellett egy kis  idő  a dolog feldolgozására.  
A 27 éve, 1984 .december 14-én  megnyitott művészeti intézményünk egy olyan speciális  igény szerint működött, amely mintegy  lehetőséget  adott a  kortárs  és  tradicionális  művészet  kamarakiállításban való bemutatására. Az elmúlt  közel három évtizedben a szakma és tárlatlátogató  közönség  315 kiállítást láthatott, melyben a pécsi és  hazai  művészek mellett   jó néhány  külföldi  művész  is  bemutatkozhatott  , mindezt egy  sajátos  kamaratermi  hangulatban. Azt  gondolom , hogy  ezzel  hozzájárulhattunk a  pécsi  képző-és iparművészet  és  művészeti képzés tekintélyének megalapozásához  és fenntartásához, elismeréséhez.
Véleményem szerint ez a megszűnés óriási vesztesége lesz a város  kultúrájának, hiszen a   2010 december 10-én  a  Zsolnay Kulturális Negyedben   megnyitott közel 1000 m2 –es felületű  kiállítóterem és a  Széchenyi téri Galériánk is más-más  lehetőséget  ad számunkra, gyakorlatilag néhány szakmailag  fontos, bár nem  nagy terjedelmű kiállításnak nagyon nehéz lesz megtalálni a helyét egy másfajta struktúrában.
Sajnos be kell látni nehezen volt védhető a helyzetünk a most divatos koncepció ellen, amely minden helyszín bevételkényszerét jelenti, s ami nem vett/vesz figyelembe szakmai értéket, a művészet  jelenre / jövőre  is  vonatkozó kihatását. Az elmúlt évek programjainak sikere - nem mellékesen a mi munkánknak is köszönhetően - a közönség  művészetről  való véleményének átformálását vagy legalább is annak lehetőségét magában hordozta. A kortárs és hagyományos  művészet váltakozó bemutatása  sikeresnek bizonyult, hiszen olyan rétegeket is  behozott a kiállító-terembe, akik  eddig csak bizonyos  tárlatokat  látogattak.
Eddig a legnagyobb problémának az tűnt (legalább is azt hittük !), hogy hogyan tudjuk megőrizni  az eddigi helyszíneket (Kisgaléria ,Széchenyi tér és Zsolnay) , nehogy a pénzhiányra hivatkozva  bármelyiket megszüntessék, mint a Hattyú Házat és Tűztorony Galériát,  sőt  azoknak  a hatáskörébe  tereljék, akik  bizony az EKF-évében  sem  bizonyították  maradéktalan hozzáértésüket. Annak az évnek az ígéret halmazai érezhetően nagyon sok kárt tettek a pécsi művészetnek, intézményrendszernek.
A  Zsolnay Kulturális Negyedben  lévő új kiállítóterem  persze lehetővé teszi  olyan  nagyobb  lélegzetvételű  tárlatok bemutatását, melyek a  közel 1000 m2 –es felületen  költségeiben és  művészi értékeiben  is meghaladják  az eddigieket. A kiköltözés  – a dolog jellegéből fakadóan -  nemcsak  egy  egyszerű  áttelepülést jelent, hanem  bizony a távolságból fakadóan a városból való kiszakadást is. Hiszen a  Kisgaléria  - legalább is   én így éltem  meg ! – nemcsak kiállítóterem volt, hanem  találkozóhely lett a művészek és  köztünk. Bárki bármikor bejöhetett hozzánk, ahol bánata, öröme  a miénk is  lett, s a  segítség sem maradt el, ha épp arra  volt szükség.
Természetesen   tudomásul veszem  a város érdekeit, el kell fogadom a döntést, de   nagyon fáj ,  hiszen én is 27 éve  dolgozom a Pécsi Galériában, minden  épületrész, minden bokor és  fa, minden fűszál  az én munkám eredményeképpen is alakult, nőtt, hozott létre egy  sajátos  belső  hangulatú  udvart, környezetet  s kiállítóhelyet.
A Polgármester úrhoz írt  utolsó levelemben azt kértem, hogy  korábbi ígéretéhez  híven támogassa a Pécsi Galéria és Vizuális  Művészeti Műhely további  intézményi és  szakmai önállóságát, mellyel  34 éve szolgálja  Pécs Város kultúráját  és  képviseli  az itt élő  képző-és  iparművészek érdekeit  itthon és  a  nemzetközi  művészeti  életben  is. Remélem ez nem szenved csorbát !
Tőletek /Önöktől  nem  kérek állásfoglalást , nem szervezek aláírásgyűjtést sem - ez elveimmel  ellenkezne! -, de elkeseredésemet tudatnom kellett ! Rábízom mindenkire  hogyan  értékeli, hogyan dolgozza fel ezt  a történést, de mondja el  baráti és szakmai körben  mi történt  Pécsett, a  Kultúra  Városában 2011 . június 23-án.
Barátsággal!
                                                                       Gamus Árpád , igazgató 

2011. május 11., szerda

anyagok a 2011.május 11-i kulturális bizottsági meghallgatásra

javaslat

Napjaink aktuális művészeti problémáira és hiányosságaira szeretnénk reflektálni és a városi testülettel közösen megoldásokat találni


 Művészeti Stratégia kidolgozása  - Tanácsadó Testület felállítása:

 -pécsi művészek, művészeti szervezetek, vizuális és gazdasági szakemberek valamint képviselők együtt működve kell, hogy lefektessék Pécs Város művészeti stratégiáját

feladatmeg kell határozni a tanács munkájában való részvétel módját

a stratégia lehetséges elemei (bővebben az egyes pontok alatt):

- a képzőművészet alulreprezentáltságának oldása


- műterem-problémák orvoslása; a differenciált bérleti díj
/ műtermek, stúdiók, galériák, kiállítóterek
- a Pécsi Galéria Működése
vitaanyagok itt (Pinczehelyi S.) és itt (KME) és itt (Gamus Á.)  itt (nyílt levél) és itt (Gamus Á.) és itt (Fabényi J.) 

megoldási javaslatok a Közelítés Művészeti Egyesület helyzetének rendezésére


Egy új szervezeti konstrukció létrehozása-  alapítvány a Pécsi Galéria javaslatával a Közelítés Művészeti Egyesülettel együttműködve
Alapítvány a Kortárs Művészetért


Az alapítvány feladatai:
- kutatás
- publikáció
- művészeti menedzsment
- kortárs gyűjteményekkel együttműködés, magán tőke bevonása,
- gyűjtemény kezelés, hagyaték kezelés
- műtárgy kereskedelem, szaktanácsadás
- művészet kommunikáció, közönség- és múzeumpedagógia


Javaslatok helyi kultúra finanszírozási modellre



- meglévő erőforrások hatékonyabbá tétele, átcsoportosítása
- kulturális járulék bevezetése, helyi frekventált speciális övezetekben a vendéglátásban
- a magántőke szponzori támogatásainak újragondolása és átcsoportosítása a kulturális szektorba
Képzőművészeti Klaszter létrehozása.
Cél: helyi képzőművészeti szervezeteket összefogó, koordináló érdekképviseleti, szakmai együttműködés kialakítása